Rózsafy Mátyás Komáromban született, Ruzicska Mátyás néven, 1828. november 29-én. Édesapja, a szintén Ruzicska Mátyás egy dohányboltot üzemeltetett a Megyeháza utcán, édesanyja pedig Maczl Terézia volt. A Ruzicskáék cseh származású, de magyar tudatú család voltak. Az idősebb Ruzicska, fiának, a kis Mátyásnak jobb sorsot szánt, így az éles eszű, kitűnő emlékezőképességgel megáldott fiú életét a papi pálya felé egyengette. Így jutott el Esztergomba, majd innen a Bécsi Pázmáneumba, amely egy külföldi magyar papi elitképző intézmény volt, és az is mind a mai napig. Már fiatal korában látszott, hogy a papi pálya nem neki való. Szinnyei József, akinek házitanítója volt elmeséli a történetet, miszerint Ruzicska Matyi nem félt a fiatal lányok keze után nyúlni, sőt még szeretkezett is velük. Kortársai már ekkor gyanították, hogy hamar ledobja magáról a papi reverendát. 1848-ban ez be is következett. Márciusban kitört a vihar, Európa vihara és a legtöbb fiatalt fegyverbe szólította a „szabadság, egyenlőség és testvériség” jelszava.
Komárom a 19. század második felében
Forrás: https://www.deltakn.sk/a-komaromi-sorfozes-tortenete/
Tollal a hazáért
Rózsafy Mátyás a bécsi forradalmat megelőző időkben változtatta a nevét Ruzicskáról Rózsafyra. Részt vesz a bécsi forradalom eseményeiben, majd az azt követő barikádharcokban is.
1849. januárjában tér haza Komáromba, ahol nem tétlenkedve rögtön a Makk József tüzérezredes által alapított Komáromi Értesítő nevű hírlaphoz szegődig. Makkal a barátságuk itt szökik szárba, amely barátság három kontinensen kísérte végig és csaknem húsz éven át tartott, egészen Makk haláláig. Mint kitűnő retorikai és írói képességekkel megáldott ember, a haza szolgálatába állíthatja tehetségét, tollal küzdhet a hazáért, annak apró szeletéért, Komáromért. A Komáromi Értesítő legfőbb hivatása az volt, hogy tartsa a lelket a vár védőiben és a polgári lakosságban egyaránt. Gyakran hamis, elferdített információkat is leközöltek csatákról melyek nem történtek meg, vagy Windisch-Grätz sebesüléséről, melyet egy bátor honvéd eltévedt golyóbisa okozott. 1849-ben Makk őt teszi meg a lap szerkesztőjének mely ezután egészen júliusig működik, addig, amíg a várvezetés meg nem szünteti azt, sajtócenzúra okából.
Rózsafy nem csak tollal volt a haza szolgálatára. Futárként is működött. Gyakran küldték őt át az elenséges vonalakon keresztül, hogy híreket vigyen és hozzon. Ő viszi meg Komáromba az augusztus 13-i világosi fegyverletétel hírét is.
Klapka és Haynau soha meg nem történt kézfogása
Forrás: https://kgym.blog.hu/2022/11/08/amerikai_tarsasag_komaromban?utm_medium=doboz&utm_campaign=bloghu_cimlap&utm_source=kult
Klapka és a várvezetés szeptember vége felé alkudozni kezd az esetleges megadásról az ostromló császári és orosz csapatokkal. Rózsafy, Makk József és Thaly Zsigmond, a komáromi erődítési igazgató ekkor tervet kovácsolnak Klapka elfogatására. Céljuk, hogy Komáromot a végsőkig védjék és ha az nem sikerül akkor a földel tegyék egyenlővé a várost és a várat, hogy az ne kerülhessen ellenséges kézre. Klapka helyére Makk Józsefet ültetnék és kikiáltanák a Csallóközi Köztársaságot. Az összeesküvést azonban leleplezték, Bangya János alezredes kihallgatta amint Thaly Zsigmond lelkesítő szavakat intéz egy őrhöz. Bangya, aki mint az később kiderült osztrák kémként tevékenykedett, elárulta Klapkának az összeesküvést. Bangya egyébként az emigráció alatt is folyamatosan jelentett az osztrák titkosrendőrségnek. Thalyt elfogták és halállal fenyegették, de nem sokkal később Makk József közbenjárására kiengedték őt börtönéből. Október 5-én Komárom kapitulál, de Klapkáéknak sikerül kieszközölnie a szabad elvonulást. Rózsafy és társai Erdélybe indulnak, ahol Gál Sándor és Bem József még harcoló honvédalakulatait akarják megkeresni, ez azonban nem sikerült nekik.
illosfalvi Bangya János alezredes
Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/tabornokok-es-torzstisztek-az-184849-evi-szabadsagharcban-23DD/iii-eletrajzi-adatok-273C/torzstisztek-27A0/illosfalvi-bangya-janos-27D2/
Bujdosás és emigráció
Mint komáromi kapitulánsok Rózsafy, Makk és Thaly rendelkeztek érvényes útlevéllel nyugatra, Hamburg irányába, azonban ők Kossuthhoz akartak kiszökni Törökországba. Háromfalu térségében, az első próbálkozás alkalmával Thaly Zsigmondot elfogják. Rózsafy és Makk azonban elmenekülnek. Ezután Makk és Rózsafy Gelencénél akarnak átkelni Moldovába, meg is kísérlik a határátlépést, de mindkettőjüket elfogják. Egy hónapig Sepsiszentgyörgyön tartják őket fogva vasra verve. Átkerülnek Csíksomlyóra, majd innen Marosvásárhelyre, ahonnan 1850 októberében mindketten megszöknek. Sajnos a menekülés közben nem találták meg egymást, így Rózsafy bújdosása magányosan kezdődött, nyomában az osztrák hatóságokkal.
Thaly Zsigmond, a komáromi sáncok mérnöke
Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/tabornokok-es-torzstisztek-az-184849-evi-szabadsagharcban-23DD/iii-eletrajzi-adatok-273C/torzstisztek-27A0/thaly-zsigmond-2B9E/
Ettől a ponttól kezdve Rózsafy egyedül bujkált, mígnem eljutott a Kossuth családhoz, Pestre. Abban bízott, hogy a családtagoktól megtudhat valamit Makk sorsáról. Kossuth nővérei, köztük özvegy Meszlényiné Zsuzsanna, nem tudtak konkrét felvilágosítással szolgálni, de Rózsafy kapcsolatba került olyan hazafiakkal, akik a szabadságharc ügyének újraszervezésében gondolkodtak. Rózsafy és a többiek egyetértettek abban, hogy csakis úgy lehet ismét lángot lehelni a magyar szabadság ügyébe, ha Kossuth Lajost megnyerik az ügynek. Rózsafy el is indul Törökországba, hogy ott fel vegye a kapcsolatot a kormányzóval. Eljutása Brusszába ismét kalandos fordulatokat vett. A havasalföldi határ mentén pár hétig kecskepásztorként bujkált, majd egy bukaresti orosz ezredes felesége szobalányának kiadva magát, női álruhában sikerült átjutnia a határon. Felkeresi Kossuthot Kütahyában, akinek beajánlja barátja, Makk József személyét a hazai összeesküvés megszervezésére és irányítására. Kossuth végül rábólint egy újabb szabadságharc kirobbantására.
Kütahya látképe
Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/K%C3%BCtahya
A szervezkedést közvetlenül a Havasalföldről irányították. Rózsafy, mint francia kereskedő (a források szerint nem beszélt franciául) többször bejárta Magyarországot hírlapokat és propaganda anyagokat osztogatva, beszervezve embereket. A szervezkedés, csakúgy, mint minden más összeesküvés a magyar történelemben végül bitóval és vérpaddal ért véget. Az osztrák hatóságok a kezdetektől tudtak Rózsafyék terveiről. Egy magyar besúgó, Biró Mihály jelentette le és adott át kulcsfontosságú iratokat az osztrák titkosrendőrség kezére. Az összeesküvést leleplezték, több száz embert fogtak el, akik közül sokakat pár év múlva kivégeztek felségárulás vádja miatt. Ez az ún. székely vértanúk története.
Rózsafy Mátyás elmenekült. De úton nyugatra megállt Komáromban, hogy szüleitől és testvéreitől elbúcsúzhasson. Elfogták és azonnali kivégzése mellett döntöttek, de női álruhában sikerült megszöknie a vár börtönéből. Komárom egy utcáján sétálva meglátta édesanyját az út másik oldalán, aki azonnal felismerte. Nem szóltak egymáshoz, egy biccentés és soha többé nem látták egymást.
Rózsafy ezt követően Bécsen keresztül Nyugat-Európába jutott. Londonban tevékenyen részt vett a magyar emigráció politikai életében. Ő maga, mint Kossuth feltétlen híve került be a történelem lapjaira, holott Rózsafy Mátyás támogatója volt a Thaly-Vukovics-féle mozgalomnak, mely Kossuth mellé rendelt volna egy két fős ellenőrző bizottságot, hogy a körme alá nézzen a „diktátorként” viselkedő volt kormányzónak. Még londoni tartózkodása idején nősül meg. Clara Wride-ot veszi el, akivel pár év múlva úgy döntenek, hogy az Egyesült Államokban próbálnak szerencsét. 1858-ban hagyja el hajójuk az Óvilágot, fedélzetén Rózsafyval, feleségével és kisfiukkal Zsigmonddal.
Az „amerikás” magyar
Rózsafy 1858-ban érkezik meg Amerikába, ahol először New York-ban él családjával, majd földet vesz Észak-Karolina államban és gazdálkodni kezd. 1861-ben kitör az amerikai polgárháború. Rózsafy, mint százados csatlakozik az északiak Nyugat-Virginiai Első Könnyű Tüzérezred B ütegéhez, később pedig beszerzési tisztként funkcionál. Részt vesz az első kernstown-i csatában. 1862-ben, mint címzetes őrnagy szerel le. A polgárháború után visszatér észak-karolinai farmjára. Makk József, akivel telekszomszédok voltak 1868-ban hal meg Rózsafy Mátyás kezei között. Rózsafy a polgárháború után sok mindenben kipróbálta magát, volt békebíró, de jogtalan fogva tartás miatt börtönbüntetésre ítélték. Ezt követően, mint postai ügynök, később, mint postamester tevékenykedett. Belépett a Republikánus Pártba is, mellyel egyrészt azt akarta elérni, hogy saját és családja céljait előmozdítsa, valamint azt, hogy kapcsolatai révén a magyarság ügyét segítse. 1874-ben állást kap Washingtonban a Statisztikai Hivatalnál, ahol tekintélyes fizetést kap.
A kernstown-i csata, 1862. március 23.
Forrás: https://www.shenandoahatwar.org/first-battle-of-kernstown
Rózsafyban amerikai élete során sosem hunyt ki a magyar szabadság lángja. Aktívan részt vett az amerikai magyarság életében. Folytatta hírlapírói tevékenységét és az Amerikai Magyar Nemzetőr c. lapba publikált. Folyamatosan tájékoztatta az amerikai magyar eseményekről a hazai közönséget, kölcsönével hívhatták életre a Szabadság c. amerikai magyar lapot is. 1991-ben díszelnöke volt a az ohio-i Kossuth ünnepségnek és a legtöbb Amerikában működő magyar egylet életében tevékenyen részt vett. Bár a kiegyezés után haza térhetett volna, de megalkuvásra nem képes személyisége és büszkesége, valamint a szabad Magyar köztársaságba vetett hite ezt nem engedte.
1893. május 6-án éri halál Washingtonban. Rózsafy Mátyást, mint két nemzet hősét az Arlingtoni Nemzeti Temetőben helyezik végső nyugalomra.
Rózsafy Mátyás és neje Clara sírja. Arlington National Cemetery, Washington
Forrás: https://www.findagrave.com/memorial/49304830/ernest_m-rosafy
Családja tekintetében is sikeres út áll mögötte. Bár Zsigmond fiát még kisgyermekként elveszíti, két lány és két fiú gyermeke születik. Fiai nagy karriert futnak be életükben.
Ez hát a nagy magyar, Rózsafy Mátyás története, akinek sírjáról csupán egy mondat hiányzik: Itt nyugszik Rózsafy Mátyás, aki sohasem engedett a ’48-ból…
Borítókép forrása: MI által felújított, kontúrozott kép: https://mek.oszk.hu/10900/10988/10988.pdf
Irodalom:
Fehér, Ákos 2025: Aki nem engedett a ’48-ból – Rózsafy Mátyás kalandos élete Komáromtól Kütahyáig, Londontól Washingtonig. Századvég, 3T Múltkutató Intézet. HAMAROSAN PUBLIKÁLVA.